A napkollektor már nem éri meg, elmondjuk miért
A napelemek mellett még itt-ott találkozhatunk napkollektorokkal is, amik a napsugárzás segítségével hőenergiát termelnek. Vagyis nem áramot, mint a napelem. Ha így nézzük, sokkal kevesebb dologra tudjuk használni őket. Az alábbiakban kiderül, hogy a ház mely részein lehet hasznosítani a napkollektorokból származó hőt, valamint arra is fény derül, hogy miért járunk jobban a napelemmel.
Mire jó a napkollektor?
A napkollektorból származó hőt jól tudjuk hasznosítani a fűtés támogatásánál, a használati melegvíznél vagy épp medence fűtésére. Leginkább tavasztól őszig tudunk vele hőenergiát termelni, értelemszerűen télen kevésbé. Érdekesség, hogy magában a napkollektor kifejezésben egy latin szó rejlik, mégpedig a colligo, melynek jelentése összegyűjt.
A melegvíz és a fűtés két olyan fontos feltétele a lakhatásnak, aminél jól jön egy olyan rendszer, amivel be tudjuk biztosítani az ellátást. Az ingadozó energiaárak, a gázellátás körüli konfliktusok óta felértékelődött a közművektől való függetlenedés. Arról nem is beszélve, hogy a fenntarthatóság és a zöldebb élet felé vezető út első lépése volt a napkollektor. Ma már a napelemmel sokkal inkább el tudjuk érni a fent említett függetlenedést, hiszen a napelem energiáját sokkal többféle módon tudjuk hasznosítani. Erről még lesz szó részletesebben.
A napkollektoros rendszer részei
A napelemes rendszerekhez hasonlóan a napkollektorhoz is számos olyan eszköz tartozik, amivel a nap által megtermelt hőt a ház fűtésrendszerébe el lehet juttatni. Az alábbiak elengedhetetlen részei egy napkollektoros rendszernek:
- maguk a napkollektorok, amikből létezik vákumcsöves és síkkollektor
- szabályozó egységek: a napkollektoros rendszer részei a különböző szabályozók, ami a nyomást, a hőmérsékletet felügyelik. Ide tartoznak a szabályozó szelepek és a rotaméter is.
- szolárállomás: a szolár szivattyút, nyomásmérőt, rotamétert, biztonsági szelepeket, töltő és ürítő csapokat, légtelenítő szelepeket tartalmazó kompakt egységet nevezik szolárállomásnak.
- hőszigetelt csővezetékrendszer: ezen keresztül jut el a felmelegített víz a ház fűtésrendszerébe.
- puffertároló: a puffertároló vagy más néven puffertartály tárolja a meleg vizet, amit a napkollektorok felmelegítettek. Innen indulva kering aztán a melegvíz a fűtőtestekben, vízcsövekben.
- szivattyú: meleg, valamint a hideg víz keringetéséről gondoskodik.
A napkollektoros rendszer működése
A napkollektoros rendszerben a napkollektorok által összegyűjtött napenergia hőenergiává alakul oly módon, hogy felmelegíti a különböző tárolókban lévő vizet. Ez aztán keringető szivattyú segítségével jut el a ház minden pontjára, így nemcsak fűtésre, hanem használati melegvízként is szolgál. Fagyálló folyadékot melegít fel először a hőenergia, majd ez adódik tovább a víztartálynak.
Milyen típusú napkollektorok léteznek?
A napkollektorok két fő típusa a síkkollektor és a vákuumcsöves kollektor. E kettő között felépítésükben és szerkezetükben van különbség, ebből fakadóan a működésük is kicsit eltérő. Nézzük először a vákuumcsöves napkollektorokat!
Ahogy a neve is sejteti itt egy vákuumot tartalmazó csövet melegít fel a nap, amiben olyan folyadék van, ami hő hatására gázneművé válik, ez csapódik le azon a csövön, melyben a víz kering, ezzel át is adódik a hő. Ez a fajta napkollektor kevésbé áll ellen a környezeti hatásoknak, jóval sérülékenyebb, mint a síkkollektor. 6-11 éves élettartammal számolhatunk az esetében, ám kevesebb helyet foglal el a tetőn. Ez még jó hír is lehet, viszont igen szembetűnő, sokkal inkább kiemelkedik a tető síkjából.
A síkkollektor kicsit jobban hasonlít a napelemre, ugyanis egy nagy egybefüggő üvegfelület alatt helyezkedik el az a folyadék, amit felmelegít a nap hője. Ez a felmelegített szolárfolyadék a rézcsőben keringő víznek adja tovább a hőt. Ez a típusú napkollektor sokkal ellenállóbb a makacs időjárási viszonyokkal szemben, amire egyre inkább számítani lehet. Akár 40 évig is működhet, tehát jóval hosszabb az élettartama a vákuumcsöves kollektorhoz képest. Bár nagyobb a felületi igénye, de sík kiviteléből adódóan sokkal inkább belesimul a tetőbe.
A napkollektoros rendszert is folyamatosan karban kell tartani, hiszen bármikor keletkezhet apró hiba. Maguk a napkollektorok is tisztításra szorulnak, hasonlóan a napelemekhez.
A napkollektor telepítése
A napkollektor telepítése annyival egyszerűbb, mint a napelemé, hogy nincs szükség hozzá semmilyen engedélyre. A napkollektor hője ugyanis nincs összeköttetésben semmilyen külső hálózattal.
Ettől függetlenül természetesen szükség van szakemberek bevonására, hiszen a tetőre szerelés jellemzően ácsmunka, a csövek, valamint a melegvíz napkollektorhoz kötése pedig vízszerelők, gépészethez értők területe. Egy nagyobb családi ház esetén nagyjából 4-5 nap a telepítés ideje.
A napelemhez hasonlóan a napkollektort is déli tájolással és 50 fok körüli dőlésszöggel a legideálisabb telepíteni. A kollektoros rendszernél nem kábelek kötik össze a kollektort és a házat, hanem csövek, amiken keresztül a víz kering. Minél hosszabb ez a csőrendszer, annál nagyobb a telepítés költsége. Figyelni kell tehát arra, hogy a leggazdaságosabb úton juthasson el a felmelegített víz a fűtési rendszerbe.
Napkollektor árak
Akárcsak a napelemes rendszereknél, az ár itt is attól függ, hogy mekkora és milyen teljesítményű napkollektort szeretnénk. Teljesen más az árfekvés akkor, ha csak a fűtésrásegítés cél, mint akkor, ha a használati melegvíznél, esetleg a medence fűtésénél is számítunk a napkollektor termelte hőre.
Egy kétgyermekes család esetében például, ha csak a használati melegvíz fűtésére szeretnénk használni a kollektort, akkor ahhoz 1-2 darab is elég lehet. Ennek ára 1,5 millió forint körül mozog.
Ha viszont nemcsak a meleg vízhez, hanem a fűtési rendszer megtámogatásához is szeretnénk használni a napkollektorok hőenergiáját, akkor már 4 darab napkollektorra is szükség lehet, a rendszer ára pedig így már a 4 000 000 Ft-ot is elérheti.
2 000 000 Ft-ért, 4-ért pedig végképp, minőségi napelemes rendszerek is telepíthetők, amik ára hamarabb térül meg, és szélesebb körben használható fel az általuk termelt energia. Ezzel pedig el is érkeztünk a címben megfogalmazott állításhoz.
Miért nem éri már meg a napkollektor?
Fentebb már érintőlegesen láthattuk, hogy a napkollektor csak hőenergiát képes termelni, azt lehet felhasználni a fűtéshez vagy a használati melegvízhez inkább rásegítésnek. Ezzel szemben a napelemből nyert egyenáram váltóárammá alakítva széleskörűen felhasználható akár a ház teljes áramigényének lefedésére is.
Árban sincs messze a kettő egymástól, ezért aki egy bizonyos összeget már rászánna a ház energiakorszerűsítésére, annak sokkal jobban megéri egy napelemes rendszer telepítése. Még akkor is, ha a megtérülés több évben mérhető.
Általánosságban az mondható el, hogy egy napelemes rendszer hamarabb megtérül, mint egy napkollektoros. Mindkettő hasonló munkálatokkal jár, hiszen a tetőn helyezik el a szakemberek a napelemeket vagy napkollektorokat.
A napelemes rendszereknél arra is lehetőségünk van, szigetüzemű vagy hibrid rendszer telepítése esetén, hogy teljesen függetlenedjünk a központi hálózattól. Ezzel olyan helyekre is eljuttatható az áram (például hétvégi házak esetén), ahol a hálózat még korlátozottan vagy egyáltalán nem érhető el. Ráadásul mindez környezetbarát és fenntartható módon.
Napelemes rendszert tervezel?
Tőlünk egyszerűen és elköteleződés nélkül kérhetsz ajánlatot, csupán egy űrlap kitöltésével.