A napkollektor már nem éri meg, elmondjuk miért

A napkollektor már nem éri meg, elmondjuk miért
2024.01.19.

A napelemek mellett még itt-ott találkozhatunk napkollektorokkal is, amik a napsugárzás segítségével hőenergiát termelnek. Vagyis nem áramot, mint a napelem. Ha így nézzük, sokkal kevesebb dologra tudjuk használni őket. Az alábbiakban kiderül, hogy a ház mely részein lehet hasznosítani a napkollektorokból származó hőt, valamint arra is fény derül, hogy miért járunk jobban a napelemmel.

Mire jó a napkollektor?

A napkollektorból származó hőt jól tudjuk hasznosítani a fűtés támogatásánál, a használati melegvíznél vagy épp medence fűtésére. Leginkább tavasztól őszig tudunk vele hőenergiát termelni, értelemszerűen télen kevésbé. Érdekesség, hogy magában a napkollektor kifejezésben egy latin szó rejlik, mégpedig a colligo, melynek jelentése összegyűjt.

A melegvíz és a fűtés két olyan fontos feltétele a lakhatásnak, aminél jól jön egy olyan rendszer, amivel be tudjuk biztosítani az ellátást. Az ingadozó energiaárak, a gázellátás körüli konfliktusok óta felértékelődött a közművektől való függetlenedés. Arról nem is beszélve, hogy a fenntarthatóság és a zöldebb élet felé vezető út első lépése volt a napkollektor. Ma már a napelemmel sokkal inkább el tudjuk érni a fent említett függetlenedést, hiszen a napelem energiáját sokkal többféle módon tudjuk hasznosítani. Erről még lesz szó részletesebben.

A napkollektoros rendszer részei 

A napelemes rendszerekhez hasonlóan a napkollektorhoz is számos olyan eszköz tartozik, amivel a nap által megtermelt hőt a ház fűtésrendszerébe el lehet juttatni. Az alábbiak elengedhetetlen részei egy napkollektoros rendszernek:

  • maguk a napkollektorok, amikből létezik vákumcsöves és síkkollektor
  • szabályozó egységek: a napkollektoros rendszer részei a különböző szabályozók, ami a nyomást, a hőmérsékletet felügyelik. Ide tartoznak a szabályozó szelepek és a rotaméter is.
  • szolárállomás: a szolár szivattyút, nyomásmérőt, rotamétert, biztonsági szelepeket, töltő és ürítő csapokat, légtelenítő szelepeket tartalmazó kompakt egységet nevezik szolárállomásnak.
  • hőszigetelt csővezetékrendszer: ezen keresztül jut el a felmelegített víz a ház fűtésrendszerébe.
  • puffertároló: a puffertároló vagy más néven puffertartály tárolja a meleg vizet, amit a napkollektorok felmelegítettek. Innen indulva kering aztán a melegvíz a fűtőtestekben, vízcsövekben.
  • szivattyú: meleg, valamint a hideg víz keringetéséről gondoskodik.

A napkollektoros rendszer működése

A napkollektoros rendszerben a napkollektorok által összegyűjtött napenergia hőenergiává alakul oly módon, hogy felmelegíti a különböző tárolókban lévő vizet. Ez aztán keringető szivattyú segítségével jut el a ház minden pontjára, így nemcsak fűtésre, hanem használati melegvízként is szolgál. Fagyálló folyadékot melegít fel először a hőenergia, majd ez adódik tovább a víztartálynak.

Milyen típusú napkollektorok léteznek? 

A napkollektorok két fő típusa a síkkollektor és a vákuumcsöves kollektor. E kettő között felépítésükben és szerkezetükben van különbség, ebből fakadóan a működésük is kicsit eltérő. Nézzük először a vákuumcsöves napkollektorokat!

Ahogy a neve is sejteti itt egy vákuumot tartalmazó csövet melegít fel a nap, amiben olyan folyadék van, ami hő hatására gázneművé válik, ez csapódik le azon a csövön, melyben a víz kering, ezzel át is adódik a hő. Ez a fajta napkollektor kevésbé áll ellen a környezeti hatásoknak, jóval sérülékenyebb, mint a síkkollektor. 6-11 éves élettartammal számolhatunk az esetében, ám kevesebb helyet foglal el a tetőn. Ez még jó hír is lehet, viszont igen szembetűnő, sokkal inkább kiemelkedik a tető síkjából.

A síkkollektor kicsit jobban hasonlít a napelemre, ugyanis egy nagy egybefüggő üvegfelület alatt helyezkedik el az a folyadék, amit felmelegít a nap hője. Ez a felmelegített szolárfolyadék a rézcsőben keringő víznek adja tovább a hőt. Ez a típusú napkollektor sokkal ellenállóbb a makacs időjárási viszonyokkal szemben, amire egyre inkább számítani lehet. Akár 40 évig is működhet, tehát jóval hosszabb az élettartama a vákuumcsöves kollektorhoz képest. Bár nagyobb a felületi igénye, de sík kiviteléből adódóan sokkal inkább belesimul a tetőbe.

A napkollektoros rendszert is folyamatosan karban kell tartani, hiszen bármikor keletkezhet apró hiba. Maguk a napkollektorok is tisztításra szorulnak, hasonlóan a napelemekhez.

A napkollektor telepítése

A napkollektor telepítése annyival egyszerűbb, mint a napelemé, hogy nincs szükség hozzá semmilyen engedélyre. A napkollektor hője ugyanis nincs összeköttetésben semmilyen külső hálózattal.

Ettől függetlenül természetesen szükség van szakemberek bevonására, hiszen a tetőre szerelés jellemzően ácsmunka, a csövek, valamint a melegvíz napkollektorhoz kötése pedig vízszerelők, gépészethez értők területe. Egy nagyobb családi ház esetén nagyjából 4-5 nap a telepítés ideje.

A napelemhez hasonlóan a napkollektort is déli tájolással és 50 fok körüli dőlésszöggel a legideálisabb telepíteni. A kollektoros rendszernél nem kábelek kötik össze a kollektort és a házat, hanem csövek, amiken keresztül a víz kering. Minél hosszabb ez a csőrendszer, annál nagyobb a telepítés költsége. Figyelni kell tehát arra, hogy a leggazdaságosabb úton juthasson el a felmelegített víz a fűtési rendszerbe.

Napkollektor árak

Akárcsak a napelemes rendszereknél, az ár itt is attól függ, hogy mekkora és milyen teljesítményű napkollektort szeretnénk. Teljesen más az árfekvés akkor, ha csak a fűtésrásegítés cél, mint akkor, ha a használati melegvíznél, esetleg a medence fűtésénél is számítunk a napkollektor termelte hőre.

Egy kétgyermekes család esetében például, ha csak a használati melegvíz fűtésére szeretnénk használni a kollektort, akkor ahhoz 1-2 darab is elég lehet. Ennek ára 1,5 millió forint körül mozog.

Ha viszont nemcsak a meleg vízhez, hanem a fűtési rendszer megtámogatásához is szeretnénk használni a napkollektorok hőenergiáját, akkor már 4 darab napkollektorra is szükség lehet, a rendszer ára pedig így már a 4 000 000 Ft-ot is elérheti. 

2 000 000 Ft-ért, 4-ért pedig végképp, minőségi napelemes rendszerek is telepíthetők, amik ára hamarabb térül meg, és szélesebb körben használható fel az általuk termelt energia. Ezzel pedig el is érkeztünk a címben megfogalmazott állításhoz.

Miért nem éri már meg a napkollektor?

Fentebb már érintőlegesen láthattuk, hogy a napkollektor csak hőenergiát képes termelni, azt lehet felhasználni a fűtéshez vagy a használati melegvízhez inkább rásegítésnek. Ezzel szemben a napelemből nyert egyenáram váltóárammá alakítva széleskörűen felhasználható akár a ház teljes áramigényének lefedésére is. 

Árban sincs messze a kettő egymástól, ezért aki egy bizonyos összeget már rászánna a ház energiakorszerűsítésére, annak sokkal jobban megéri egy napelemes rendszer telepítése. Még akkor is, ha a megtérülés több évben mérhető. 

Általánosságban az mondható el, hogy egy napelemes rendszer hamarabb megtérül, mint egy napkollektoros. Mindkettő hasonló munkálatokkal jár, hiszen a tetőn helyezik el a szakemberek a napelemeket vagy napkollektorokat.

A napelemes rendszereknél arra is lehetőségünk van, szigetüzemű vagy hibrid rendszer telepítése esetén, hogy teljesen függetlenedjünk a központi hálózattól. Ezzel olyan helyekre is eljuttatható az áram (például hétvégi házak esetén), ahol a hálózat még korlátozottan vagy egyáltalán nem érhető el. Ráadásul mindez környezetbarát és fenntartható módon. 

Napelemes rendszert tervezel?

Tőlünk egyszerűen és elköteleződés nélkül kérhetsz ajánlatot, csupán egy űrlap kitöltésével. 

Vissza

Kapcsolódó bejegyzések