Ökológiai lábnyom: mit jelent pontosan, és hogyan csökkenthető?

Az ökológiai lábnyom fogalma

Az ökológiai lábnyom fogalmát könnyen megérthetjük, ha arra gondolunk, hogy mik a jellemzői egy lábnyomnak. Ott marad utánunk, látható jele annak, hogy hová léptünk. Tehát az emberi tevékenység hatására bekövetkező változást jeleníti meg. 

Rátérve az átvitt jelentésére az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy egyénnek vagy közösségnek mennyi földterületre és vízre van szüksége ahhoz, hogy fenn tudja tartani magát, valamint ahhoz, hogy az általa termelt hulladékot visszaforgassa. 

Ökológiai lábnyoma nemcsak egyéneknek lehet, hanem bármilyen közösségnek, országoknak, de akár egy vállalatnak is.

Az ökológiai lábnyom mértékegysége a hektár/fő (ha/fő). Számításakor sok, a szükségletekre vonatkozó tényezőt kell figyelembe venni. Ilyen például a vízfogyasztás, az élelemfogyasztás, energiafogyasztás, sőt a lakhatáshoz szükséges építőanyagok is. Az az ideális, ha az ember olyan helyen él, ahol a rá jutó földterület az előbbieket mind meg tudja adni. Természetesen ahogy nő a Föld népessége, ez egyre kevésbé valósul meg. (Gondoljunk csak a favellákban, nyomornegyedekben összezsúfolva élő emberekre.)

Miből áll az ökológiai lábnyom?

Mint azt már fentebb is említettük az ökológiai lábnyom kiszámításánál sok dolgot kell figyelembe venni, ám a felsoroltakon túl az ökológiai lábnyom számos “allábnyomra” osztható fel, melyek összesített értékei adják az ökológiai lábnyom nagyságát. Azt kell vizsgálni, hogy az egyes emberi tevékenységek mekkora földterületet igényelnek. Vegyük sorra ezeket:

Szénlábnyom

Ahogy a neve is mutatja, a szénlábnyom azt mutatja meg, hogy a fosszilis energia kinyeréséhez, valamint azok égetése során a CO2 elnyeléséhez mekkora erdőterület szükséges.

Termőföld lábnyom

Annak a területnek a nagysága, amin a takarmánynövények és az emberi fogyasztásra alkalmas növények teremnek. Az utóbbi évek egyre aszályosabb nyarai sürgetik a fenntarthatóbb földművelést, ugyanis a jelenlegi gyakorlat teljesen kimeríti a földeket, valamint az állandó vegyszerezés miatt egészségesnek sem tekinthető. 

Legelő lábnyom

A legelő lábnyom azt mutatja meg, hogy a húsukért, tejükért vagy gyapjukért tartott állatok számára mekkora terület szükséges. Minél tisztább mezőkön tudnak legelni ezek az állatok, annál egészségesebb lesz a húsuk, a tejük. 

Jogosan éri sok kritika az olyan telepeket, ahol a tehenek, bárányok, egyéb jószágok összezsúfolva élnek annak érdekében, hogy minél több tejet vagy húst lehessen minél rövidebb idő alatt “kinyerni” belőlük. A szárnyasoknál sem jobb a helyzet. A piacon már elérhető úgynevezett szabadtartásból származó tojás például, ami azt jelenti, hogy az azt tojó tyúk szabadon mozoghatott, jó esetben.

Erdő lábnyom

A fa nemcsak építőanyag és tüzelő, hanem a papírgyártás alapanyaga is. A műanyagtól egyre inkább szabadulni vágyó világban nagyon nem mindegy, hogy a papírra cserélt csomagolásokhoz mennyi fa szükséges. 

Az erdőlányom a mindezek előállításához szükséges erdőterület nagyságát adják meg.

Beépített területek lábnyoma

Minden olyan terület, ami az úthálózat kiépítése, az ipari épületek, lakások, tömegközlekedés miatt már nem a természeté.

Halászati lábnyom

A halászati lábnyom, aminek része a vízi lábnyom is, azt mutatja meg, hogy a halászattal milyen szinten sérül a természetes élővilág. 

A túlhalászás régóta égető probléma több hal esetében is, főleg úgy, hogy a melegedő tengerek egyre kevésbé otthonosak bizonyos fajok számára.

Mekkora az átlagos ökológiai lábnyom?

Ezt az értéke nyilván csak megbecsülni lehet. A Föld népessége 2023-ban már meghaladta a 8 milliárdot, ez a szám pedig egy ideig még nőni fog. Belátható, hogy nagy feszültségeket és problémákat fog okozni az, hogy ugyanannyi földterületen kell osztoznia az egyre több embernek. 

Az átlagos ökológiai lábnyom 2,2 ha/fő körül mozog, ám országonként ez az érték nagyon változó. Az a probléma ezzel, hogy ez az érték meghaladja azt, ami egy emberre juthat, hiszen 1,8 ha/fő földterületet számolhatunk egy emberre. Ennyi jut akkor, ha a Föld összes biológiailag aktív területét nézzük. 

Látható tehát, hogy többet használunk, mint amennyi juthatna. Ezzel pedig már sajnos nem használjuk, hanem kihasználjuk a Föld készleteit.

Magyarország ökológiai lábnyoma

Magyarország ökológiai lábnyoma valahol 25, és 3,2 ha/fő körül mozog, ám a számítások inkább csak nagyságrendet jelölnek, mintsem tizedesekig pontos adatot. 

Nem meglepő módon Afrika országainak messze a legkisebb az ökológiai lábnyoma, míg Amerika, Ausztrália, Nyugat-Európa, Ázsia egy része a nagy lábnyommal rendelkező földrészek.

Hogyan számítsuk ki a saját ökológiai lábnyomunkat?

Saját ökológiai lábnyomunk kiszámításához több kalkulátort is találhatunk az interneten. Ezek általában néhány percet igénylő kérdőívek, melyekben meg kell adnunk, hogy milyenek a táplálkozási szokásaink (különös tekintettel az állati eredetű élelmiszerekre), milyenek az utazási szokásaink (autóval, tömegközlekedéssel, biciklivel járunk-e gyakrabban), milyen a háztartásunk energiafogyasztása, hulladékkezelése, milyenek a vásárlási és fogyasztási szokásaink. Ezek az összetevői annak, hogy mennyire terheljük meg a környezetünket.

Mekkora az ideális ökológiai lábnyom?

Az ideális ökológiai lábnyom nem nagyobb 1,8 ha/fő-nél, hiszen ennyit tud nyújtani a Föld. Az ennél nagyobb értékek már nem fenntarthatók, amint azt érezzük is a saját bőrünkön.

Mennyire pontos az ökológiai lábnyom?

Mint fentebb is írtuk, az ökológiai lábnyom számítása olyan sok összetevővel operál, hogy nehéz egy konkrét értéket megadni, de nagyságrendileg össze lehet hasonlítani vele az országok, térségek ökológiai lábnyomát. Egyénre lebontva a legnehezebb meghatározni ezt az értéket.

Hogyan csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat?

Szerencsére sokat tehetünk azért, hogy az ökológiai lábnyomunk minél kisebb legyen. 

Kevesebb fogyasztás

Mindig mindenből lehet újat, jobbat venni, ettől függetlenül, amíg jól szuperál egy műszaki cikk vagy ruha vagy bármi más a háztartásunkban, ne vásároljunk újat belőle. A műszaki cikkeken túl a ruhaipar az, ami hihetetlen mértékben szennyezi a Földet. Ruhák tömkelege köt ki a szegényebb országok szeméttelepein. 

A kevesebb fogyasztást az élelmiszerek terén is alkalmazni kellene, hiszen köztudott, hogy a fejlett országok hatalmas mennyiségű ételt dobnak ki a kukába. Szomorú egyenlőtlenség, hogy eközben a szegényebb régiókban súlyos élelmiszerhiány van. Helyi termelőktől vásárolt idényzöldségekkel, a húsfogyasztás mérséklésével sokat tehetünk egy élhetőbb jövőért.

Napelem

Napelem rendszereket telepítő vállalkozásként számunkra különösen fontos, hogy ha a ház energiaellátását tekintjük, akkor ott vannak a megújuló energiaforrások. 

Az energiaárak kiszámíthatatlan ingadozásától könnyen megszabadulhatunk egy napelemes rendszerrel, arról nem is beszélve, hogy az autógyártásban is egyre inkább teret kapnak majd az elektromos autók. Ha a jövőben ezeket otthon tudjuk tölteni, akkor már a közlekedésünk költségeit is jócskán csökkenthetjük.

A napelemek használatával, főleg akkor, ha napelem akkumulátorokkal egészítjük ki a rendszert, az áramszünetet is ki tudjuk védeni. Az áram a ház fűtésére és hűtésére is jól használható, ráadásul biztonságosabb, mint a gáz.

Szigetüzemű vagy hibrid napelemes rendszer használatával a központi hálózattól való függetlenedéssel egy lépést tehetünk afelé, hogy önellátók legyünk, mindezt zöld módon. 

A napelem egyszeri, bár költségesebb beruházás, mégis a jövőt jelenti a fosszilis energiahordozókkal szemben. Az árammal működtetett fűtés és hűtés nem terheli a környezetet CO2-dal.

Ha napelem telepítésen gondolkodsz, mindenképpen kérj tőlünk ingyenes és elköteleződés mentes ajánlatot!