A napelem mérete: gyakori kérdések és válaszok

A napelem teljesítményét több minden befolyásolja: hova helyezik, milyen tájolású, valamint milyen méretű. Ebben a cikkben ez utóbbinak járunk utána.

Miért fontos a napelem mérete? 

Kezdjük azzal, hogy napelem és napelem között is van különbség, ugyanis többfajta található a piacon. A két fő típus a kristályos és a vékonyfilm rétegű. A kristályoson belül létezik még monokristályos és polikristályos napelem.

A monokristályos napelemnél egyetlen kristálytömbből vágnak le szeleteket és azok kapnak felületkezelést. A napelem fő anyaga egyébként a szilícium. A monokristályos napelemek rendkívül jó hatásfokúak és a teljesítményük is meghaladja a polikristályosakét, ám ezzel arányosan drágábbak is.

A polikristályos napelemeket nem egyetlen kristálytömbből alakítják ki, hanem többől. Az elkészült cellákat összeforrasztják. Sokkal olcsóbban elő lehet állítani ezt a típust, ezért olcsóbban juthatunk hozzájuk. Magyarországon ez a típus a legelterjedtebb.

A vékonyfilm rétegű napelem nem kristályokkal operál, hanem egy gőzölési eljárás során vonják be a hordozóréteget szilíciummal. Ez a típus olcsón és gyorsan elkészíthető, azonban a magyarországi éghajlati viszonyok között nem használható jó hatásfokkal.

A napelem mérete mindhárom típusnál fontos szempont, hiszen nem mindegy, hogy a tetőn mekkora hely áll rendelkezésre, ha szigetüzemű rendszerben gondolkodunk, akkor ahhoz több napelem szükséges, ami már nem biztos, hogy elfér ott. 

A napelemeket a földre is lehet helyezni, de erről még szó lesz a továbbiakban. Természetesen a rendszer költségeit is leginkább az befolyásolja, hogy hány napelemet tartalmaz majd.

Az könnyen belátható, hogy minél nagyobb egy napelem annál nagyobb a teljesítménye, amit a Wp (Wattpeak) érték jelöl. Ez az ideális körülmények között mért maximum teljesítményt jelöli.

Mit jelent a napelem mérete? 

Mindenfajta napelem mérete annak szélességéből, hosszúságából, vastagságából, súlyából áll össze. A napelem méretét alapvetően meghatározza az, hogy hány cella található egy panelen belül. Az egyes cellák mérete adott, kétféle szabványméret létezik: 125 x 125 mm és 165 x 165 mm.

A manapság legnépszerűbb és leggyakoribb napelemméret a 2,2 x 1,1 méter. Szabványos méretnek számít még a 991 mm x 1650 mm x 35 mm, valamint a 992 mm x 1980 mm x 35 mm.

A napelem cellaszáma

A fenti két szabványméret különböző cellaszámokkal jár együtt. Míg a kisebb méretűben 60 cella kap helyet, addig a nagyobban már 72. E kettő között nemcsak darabszámban van különbség, hanem abban is, hogy a kimeneti feszültség a 72 cellásnál nagyobb, mint a 60-as panelnél.

Mekkora a napelem súlya? 

Adódik a kérdés már a napelemes rendszer tervezési fázisában is, hogy a tető vajon el fogja e bírni azt a plusz súlyt, amit a napelemek és az azokat tartó szerkezet együttes súlya jelent. A válasz igen, hiszen a tetőnek az időjárási viszontagságoknak is ellen kell tudnia állni, például a hónak. Ettől függetlenül a beszerelést végző cég minden esetben legelőször terepszemlét tart, aminek során azt is biztonsággal meg tudják állapítani, hogy hova helyezhetők el a napelemek. Egy panel súlya 18-23 kg között mozog, de vannak olyan nagyobb, inkább erőművek számára kifejlesztett napelemek, melyeknek súlya a 30 kg-ot is elérheti.

A tartószerkezet általában rozsdamentes acélból vagy alumíniumból készül, tehát ez jóval könnyebb, mint a napelem, de valamennyi súllyal számolnunk kell.

Mi az összefüggés a napelem mérete és teljesítménye között? 

Ahogy azt már fentebb írtuk, minél nagyobb egy napelem, annál nagyobb a teljesítménye is. A napelem méretén kívül az is befolyásolja még a teljesítményt, hogy hány darab napelem van bekötve a rendszerbe. 

Ennek a számnak gátat tud szabni az, hogy hány darab fér el a tetőn. Ha ott korlátozottak a lehetőségek, akkor még mindig szóba jöhet a földre vagy garázstetőre, más melléképület tetejére telepítés. Erről még lesz szó részletesebben is.

A napelemek számát annak függvényében kell meghatározni, hogy mennyi az adott épület fogyasztása, mennyi áramot szeretnénk a napelemmel termelni.

• 3kw-os napelem : Egy 3 kW-os rendszerhez például elegendő 9-11 darab napelem.
• 10 kw-os napelem: Egy 10 kW-os rendszerhez már 50 m2 körüli felület kell, és 20 darab körüli napelemszám.

A méreten kívül a napelem teljesítményét az is befolyásolja, hogy milyen dőlésszögben kerül a tetőre, milyen tájolással. A déli a legkedvezőbb, valamint a 40 fokos dőlésszög. Arra figyelni kell, hogy lehetőleg ne árnyékolja le semmi a napelemet.

Hova érdemes telepíteni a napelemet? 

Ezzel el is érkeztünk ahhoz, hogy hova érdemes tenni a napelemet. A legtöbb háznál a tetőre kerül, hiszen ez a legmagasabb pont, valamint ott jó eséllyel kivédhető, hogy valami leárnyékolja (fák, más épületek). Adódhat azonban olyan helyzet, hogy nincs elég hely a tetőn. Ebben az esetben a talajra is helyezhetők a naplemek, ugyanúgy egy tartószerkezetre, mint a tető esetében. 

Szigetüzemű napelemes rendszereknél például gyakran látni olyat, vidéki házak esetében, hogy a telek valamely részén a földre kerülnek a napelemek. Ez persze csak akkor valósítható meg, ha rendelkezésre áll a megfelelő terület.

A talaj mellett népszerű a napelemes kocsibeálló is, ahol ugyanúgy tetőre kerülnek a napelemek, viszont ki is lehet használni az alatta lévő teret. Vannak olyan tetők, például a nádtető, amire nem lehet napelemet tenni. Síktető esetén a tartószerkezet biztosítja a megfelelő dőlésszöget.

Mi alapján válasszunk napelemet? 

A megfelelő márkájú, méretű, és teljesítményű napelem kiválasztása nem egyszerű feladat, de szerencsére a telepítő cégek már a kezdetektől a megrendelővel konzultálva, az igényekhez szabottan készítenek árajánlatot. Nézzük, milyen tényezők játszanak szerepet a döntésben!

Az első lépés az, hogy az éves fogyasztásunkra optimalizálva megállapítsuk, hogy mekkora rendszerre lesz szükségünk. Egy családi háznál az 5-10 kW-os rendszerek bőven elegendőek, ám ipari környezetben ennél jóval nagyobb rendszerek szükségesek. Érdemes már azt is figyelembe venni a tervezéskor, hogy a jövőben tervezünk-e valamilyen bővítést, mert az nagyban befolyásolhatja, hogy mennyi áramra lesz szükségünk. Ha nem tudjuk még, hogy szigetüzemű vagy visszatáplálós rendszert szeretnénk-e, akkor jó megoldás lehet a hibrid napelem rendszer, ami ötvözi e kettőt.

Nem mindegy, hogy az a ház vagy bármilyen más épület, ahova a napelemeket tervezzük, az ország mely részén található. Értelemszerűen a déli országrészben több napsütésre számíthatunk, mint az északi részeken. 

A tető anyaga, típusa, dőlésszöge szintén kulcsfontosságú kérdések.

Tájékozódjunk a megbízható cégek és márkák (pl.: Huawei, Longi, Sharp, AEG) felől, hiszen napelem és napelem között is lehetnek óriási különbségek.

Saját napelem rendszert szeretnél?

Nincs más dolgod, mint kérni tőlünk egy ingyenes ajánlatot. Mi kiszámolunk mindent, amit tudnod kell ahhoz, hogy döntést tudj hozni. Itt az idő, lépj most!