Önfenntartó ház: álom vagy valóság?

Az energiafüggetlenség sose került olyan elérhető közelségbe, mint manapság. Az alternatív fűtési megoldások, a napelemek elterjedésével nem álom az önfenntartó ház, ám érdemes kicsit árnyalni ezt a fogalmat, valamint körüljárni, mivel is jár egy ilyen épület. Sokszor találkozhatunk a passzív ház fogalmával is, ám az “önmagában” még nem önfenntartó. Nézzük, mi a különbség közöttük!

Az önfenntartó ház jelentése

Az önfenntartó ház azt jelenti, hogy az energiaszolgáltatóktól teljesen függetlenül képes működni. A víz- és áramellátást is megoldja a ház maga. Ennek kivitelezése nem olyan egyszerű feladat, mert a tiszta, ivásra is alkalmas víz előállításához esetenként nem mindenhol adottak a feltételek. Magyarországon szerencsére jelenleg a vezetékes víz a legtöbb településen jó minőségű. Ha ettől is függetlenedni szeretnénk, ahhoz már körültekintően kell eljárnunk.

Az önfenntartó ház mellett sokat hallunk az úgynevezett passzív házról is. Ez egy kicsit mást jelent. A passzív ház olyan ház, melyben a profi szigetelésnek és nyílászáróknak köszönhetően, hőcserélős módszerrel, földhő vagy más alternatív fűtőberendezés segítségével kiváló hatásfokkal működtethető a fűtés. Hőveszteség nélkül történik tehát benne a fűtés. A nyílászárókon keresztül érkező napenergiát, a házban tartózkodó személyek és berendezések hőjét is megtartja és hasznosítja a passzív ház.

Fűtési időszakban sokat hallunk arról, hogy a házak, lakások rossz minőségű nyílászárói miatt vagy a szigetelés hiányosságai miatt mennyi hő szökik el az otthonokból. Ez nemcsak azoknak rossz, akiknek emiatt magas lesz a rezsiszámlájuk, hanem a természetnek is. 

Rezsimentes önfenntartó ház

Ha valami vonzó az önfenntartó házban, akkor az a rezsimentesség. Ehhez természetesen az kell, hogy áramot termeljünk napelemmel, ezt az áramot felhasználva pedig valamilyen alternatív fűtési megoldás segítségével fűtsünk. A vízellátást ugyanígy nekünk kell megoldani, erről a következő részben szót ejtünk. Ha áramot tudunk termelni, akkor a ház szinte minden berendezését tudjuk működtetni.

Az önfenntartó ház vízellátása

A vízellátás akkor a legegyszerűbb, ha a ház közelében van olyan kút, aminek állandó a vízszintje. Ha ivásra nem is, fűtésre, mosogatásra, fürdésre bátran lehet használni a kútvizet. Egy berendezés segítségével a házban keletkező szennyvíz is szűrhető, tisztítható. Ha kút nem áll rendelkezésre, akkor az esővíz gyűjtésével is halmozhatunk fel vizet. 

A szennyvíz kérdése a legnagyobb probléma, hiszen ennek szakszerű tisztítása higiéniai és egészségügyi okokból is nagyon fontos. Ha megfelelően mélyről tudunk vizet nyerni, akkor bevizsgáltatás után akár ivóvizet is nyerhetünk a kútból. Ezzel azonban óvatosan kell bánni, mert sajnos a talajban is rengeteg szennyeződéssel kerülhet kapcsolatba a víz.

Fűtési rendszer megoldások önfenntartó házba

Önfenntartó házakban az elektormos fűtéstől kezdve, a hőszivattyús fűtésen át a passzív házak hőcserélős rendszeréig sokféle megoldás szóba jöhet. Elektromos áram természetesen mindnél szükséges. Hőszivattyús fűtési rendszereknél a föld hőjét, sőt a talajvizet is tudjuk használni fűtésre. 

Önfenntartó házban lehet fűteni természetesen fával is, ha cserépkályhában vagy kandallóban gondolkodunk, ám ez a megoldás a ház körüli levegő minőségén valamilyen mértékben rontani fog. A megújuló energiaforrások segítenek abban, hogy tiszta forrásból oldhassuk meg a ház fűtését, hűtését, a benne lévő fogyasztók energiaellátását.

Az önfenntartó ház szigetelése

Ahogy már az elején, a passzív házak jellemzőinél is láttuk, nagyon fontos, hogy milyen az adott ház szigetelése. Egy önfenntartó ház esetében ez kiemelten igaz. Hiába fűtünk a legjobb alternatív rendszerrel, ha a megtermelt hő nagy része elszökik az épületből. Akár már 10-20 évvel ezelőtt is sokkal vékonyabb szigetelés volt a szabvány. Ma esetenként az akkori kétszeresét is tehetik a tető alá vagy a falakra. Azóta a nyarak sokkal forróbbak lettek, több a szélsőséges időjárási jelenség. A házaknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez.

A technológia sokat fejlődött nemcsak a szigetelőanyagok, hanem a nyílászárók terén is. Három- vagy négyrétegű ablakok is kaphatók már például. Ezek sokkal jobban zárnak, jobban tartják a hőt, mint egyrétegű társaik.

Egy önfenntartó ház esetében a szellőztetés is működhet egy kicsit másképp, mint a hagyományos házaknál. A passzív házakhoz hasonlóan, ha van hőcserélő rendszer, akkor a belső meleget nem kell kiengedni ahhoz, hogy friss levegő kerüljön a házba. Ezzel is sok energiát spórolhatunk meg. Nem baj tehát, ha nagyon jól zárnak az ablakok.

A napelem szerepe egy önfenntartó ház működésében

Egy önfenntartó házban az elektromos áramra igen nagy szükség van. Azzal működtethető a fűtés, a vízrendszer, a házban lévő összes fogyasztó, sőt akár az elektromos autót is tölthetjük vele otthon. Könnyen belátható, hogy a szolgáltatóktól vásárolt árammal ez igen nagy áramszámlát eredményezne. Itt jön be a képbe egy napelemes rendszer, aminek segítségével mi magunk állíthatjuk elő az áramot. Ha önfenntartó rendszerben gondolkodunk, akkor a hibrid napelemes rendszer vagy a szigetüzemű napelemes rendszer lehet a jó választás.

A hibrid napelemes rendszer azért jó, mert biztos, ami biztos, ott lehet mögöttünk a hálózat, ám nem feltétlenül kell használnunk. Napelem akkumulátorokkal bővíthető a rendszer, így szigetüzeműként is tud működni.

Mivel a szaldó rendszer már nem él, helyébe a bruttó lépett, ezért arra kell törekedni a napelemes rendszereknél, hogy a helyben megtermelt áramot ott el is fogyasszuk. Ne kelljen tehát a hálózatot használni energiatárolóként. Ezt tűzi ki célul az önfogyasztás mértékének növelése. 

Az önfenntartó ház tájolása

Az önfenntartó háznál, a passzív házhoz hasonlóan lényegi kérdés a ház tájolása. Ahogy fentebb láthattuk, a nyílászárókon keresztül bejutó napenergiát is hasznosítja a ház, ezért úgy kell megoldani a tájolást, hogy lehető legtöbb napsugarat be tudjuk gyűjteni. Igen ám, de mi a helyzet nyáron? Kérdezhetnénk. Télen ugyan rendkívül jó, hogy a napsugarak bejutnak a házba, nyáron viszont ez kevésbé kívánatos. A passzív háznak erre is van válasza. Megfelelő árnyékolással és a hőcserélő berendezéssel nyáron is kellemes hőmérsékleten tarthatók a ház belső terei. Azokat az ablakokat tehát, amik a legnagyobb üvegfelülettel rendelkeznek, érdemes déli irányban tájolni. 

Mennyibe kerül egy önfenntartó ház?

Mivel elég komoly rendszerek tartanak fenn egy önfenntartó házat, így természetesen többe kerül, mint egy “sima” ház. Akár 60%-kal is több lehet a költsége. Ha viszont azt nézzük, hogy hosszú távon lenullázhatjuk vele a rezsinket, akkor megérheti a befektetést. Akkor éri meg belekezdeni az önfenntartó ház építésébe, ha egyrészt rendelkezünk önerővel, másrészt pályázatok, támogatások segítségével. Napelemes rendszerek kialakításához például ott a Napenergia Plusz Program.

Ha abból indulunk ki, hogy egy napelemes rendszer megtérülése 8-10 év, akkor ez bőven áll az önfenntartó házakra is. Egy teljesen új építése nem kis feladat. Már az is jó, ha a fűtés korszerűsítésével, alternatív módszerekkel vagy napelemes rendszerrel fenntarthatóbbá tesszük a házat vagy a lakást. Elsőre lehet, hogy nem a teljes önfenntartást kell becélozni, de szépen lassan, lépésről lépésre elérhető lehet az is.

Mi örömmel segítünk, ha napelemes rendszerben gondolkodik, kérjen tőlünk elköteleződésmentes ajánlatot!