A klímaváltozás és a fenntartható fejlődés kapcsán lépten nyomon felbukkan az ökológiai lábnyom kifejezés. Ez bár elég képletes, mégse biztos, hogy mindenki teljesen tudatában van a jelentésével. És főleg azzal, hogy egyes emberre, saját magunkra lebontva ez mit is takar. Az alábbiakban ennek járunk utána.
Ahhoz, hogy egy napelem rendszer valóban hatékony legyen, és a mi igényeinknek megfelelően működjön, sok mindent figyelembe kell venni már a tervezéskor. A napelem teljesítménye a rendszer leglényegibb kérdése, hiszen attól függ, mennyi áramunk lesz.
Egy napelemes rendszer tervezése azzal kezdődik, hogy a kivitelező céggel közösen kitaláljuk, mekkora rendszerre is van szükségünk. Ez nagyon sok tényezőtől függ, sőt a bruttó elszámolás bevezetésével eddig nem lényeges szempontok is előtérbe kerültek. Az alábbiakban egy 5 kW-os rendszer kapcsán mutatjuk be, hogy mekkora áramfogyasztás esetén, kiknek ajánlott, valamint hogy nagyjából milyen költségekre készülhetünk.
2024 januárjától egy új szabályozás lépett életbe a napelemes elszámolást illetően. Ennek hatására a régi szaldós elszámolás, ami igen kedvező volt, már nem érhető el. Ha meg akarjuk úszni a számunkra kevésbé előnyös bruttó elszámolást, akkor az önfogyasztásra termelést kell célul magunk elé tűznünk. Nézzük, ez miben áll!
Az odáig egyértelmű, hogy a napelemmel áramot tudunk termelni, ám ha a hálózathoz is csatlakozunk, akkor az onnan vételezett, valamint az oda visszatáplált energia mennyiségét is követnünk kell. Szerencsére erre külön mérőóra szolgál, viszont az elszámolás kétféle is lehet. A szaldó elszámolás épp megy, de még érvényben van, és felkészül a bruttó elszámolás. No, de melyik, mit takar? Most kiderül!
Egy szigetüzemű napelemes rendszer biztosíthatja számunkra a teljes függetlenséget, hiszen a rendszer részeként napelem akkumulátorok segítenek abban, hogy eltároljuk az áramtöbbletet. Az áramfogyasztásunknak megfelelően választhatunk a különböző teljesítményű rendszerek közül. Nézzük, mikor éri meg a 10kW-os szigetüzemű napelem.
A napelemek mellett még itt-ott találkozhatunk napkollektorokkal is, amik a napsugárzás segítségével hőenergiát termelnek. Vagyis nem áramot, mint a napelem. Ha így nézzük, sokkal kevesebb dologra tudjuk használni őket. Az alábbiakban kiderül, hogy a ház mely részein lehet hasznosítani a napkollektorokból származó hőt, valamint arra is fény derül, hogy miért járunk jobban a napelemmel.
Minden napelemes rendszer tervezése és telepítése azzal kezdődik, hogy a megrendelő és a telepítő cég közösen kikalkulálja, hogy mekkora teljesítményű rendszerre lesz szükség az eddigi áramfogyasztás alapján. A napelem teljesítményének mérésére egy új mértékegység született, ez pedig a kWp (azaz kilowatt peak). Az alábbiakban kiderül, honnan ered az a kifejezés, mit takar a peak, és miért több és más ez a mértékegység, mint a kW vagy a kWh.
Hosszú távon mindenképpen jó befektetés egy napelem, ám amikor még csak a tervezési fázisban vagyunk, riasztóak lehetnek a költségek. Az alábbiakban körüljárjuk, hogy a különböző teljesítményű és nagyságú napelemes rendszerek mennyibe kerülnek. Ezzel talán többek kedvét meghozzuk a napelem vásárláshoz, arról nem is beszélve, hogy 2026-ban ismét lehet állami támogatást igénybe venni a napelemek telepítéséhez.
Ha van napelemünk, akkor mi szükség lehet akkumulátorra, gondolhatnánk elsőre. A “sima” hálózatba visszatáplálós napelem rendszeren kívül elérhető két másik fajta is, amiben nagy szerep jut a napelem akkumulátornak. Segítségével még inkább függetlenedhetünk a közmű hálózattól. Mutatjuk, hogyan!
